Ez annyira nem is meglepő, mivel minden téren csak visszavág a pedagógusok jogaiból és hozzácsap a kötelességeikhez. Ha tovább csökken a létszám, az eleve recsegő-ropogó rendszer végleg összeomlik. Miskolcon nem kérnek a státusztörvényből.
Egy felmérésben megkérdezték a miskolci gimnáziumok tanárait, az aláírók 100 százaléka szerint rontana a magyar közoktatás helyzetén a tervezett státusztörvény bevezetése.
A státusztörvény árnyékának “pokoli és szomorú világában” cselekvési lehetőséget kínálunk fel az ország pedagógusainak – ezzel vezette le az akciójuk lényegét a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) regionális vezetője, Szűcs Tamás. A Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) és a Tanítanék Mozgalommal összefogva elindítottak egy akciót Miskolc öt tankerületi fenntartású gimnáziumában, amiben arról kérdezték a tanárokat, hogy véleményük szerint javít, vagy éppen ellenkezőleg: ront a magyar közoktatás helyzetén a tervezett státusztörvény. Támogatják tehát, vagy ellenzik a törvény bevezetését?
A felmérés eredményéről Vály György, a PSZ területi titkárhelyettese számolt be.
– Az állami fenntartású gimnáziumban tanító kollégák bő 50 százaléka, több mint kétszázan írták alá a petíciót, és egytől egyig úgy nyilatkoztak, hogy nem tesz jót a magyar közoktatásnak a státusztörvény – jelentette be.
Hozzátette, a kérdőívet mindenki csak személyesen tudta kitölteni és aláírni, mert szerették volna még erőteljesebbé tenni az akciót azzal, hogy nem “névtelenül, messziről, gombot nyomogatva” nyilváníthatják ki a véleményüket a tanárok.
A szervezők kifejezték azt is, hogy meg szerették volna adni a lehetőséget arra is, hogy ha valaki támogatni tudja a státusztörvényben megfogalmazottakat, akkor azt megtehesse.
– Láthatjuk azonban, hogy ilyen nem volt, a felmérést kitöltő kollégák 100 százaléka elutasítja a törvénytervezetet – húzta alá Szűcs Tamás.
– Teszem hozzá: joggal, okkal. Munkajogilag ugyanis mindenkinél rosszabb helyzetbe kerülhetünk. Ez elfogadhatatlan – nyomatékosította. További részleteket a Minap cikkében olvashatunk.
- A kormány március elején tette közzé a státusztörvény tervezetét, ami alaposan átírná a köznevelésben dolgozók munkajogi helyzetét, valamint a szakszervezetek és az oktatási intézmények működését. A legfontosabb tervezett módosítások:
- a nevelőtestületek elvesztenék döntési jogkörüket a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, valamint az éves munkaterv ügyében. Ezeket az igazgató fogadná el – a fenntartó jóváhagyásával
- a miniszter jogosult a tanévet július 15-ig meghosszabbítani
- jogszerű sztrájk esetén „ha a tanulók művelődéshez fűződő joga” folyamatosan nem biztosítható, az intézményt a fenntartó másik feladatellátási helyre telepítheti, átszervezheti és meg is szüntetheti
- a napi munkaidő akár tizenkét óra is lehet
- a jövőben nem közalkalmazotti, hanem „köznevelési foglalkoztatotti” jogviszony keretében foglalkoztatnák a pedagógusokat. Munkajogi szempontból a gyakorlatban ez például azt is jelentené, hogy a tankerületi iskolákban a munkáltatói jogokat a tankerületi központ vezetője gyakorolja, és ő határozza meg a munkavégzés helyét is
- a felmentési idő maximum nyolc hónapról hatvan napra csökkenne
- a próbaidő a maximális 4 hónap helyett akár 6 hónap is lehetne
- a lemondási idő két hónap helyett akár hat hónap is lehet
- 55-ről a 60. életévre nő a továbbképzési kötelezettség időtartama.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
